A felvidéki zenei paletta különc csapata, a gastrometálban nyomuló Hope Red igazán izgalmas félévet tudhat maga után. Új klipek, dalok születtek a „zenész-szakácsok” konyhájában. Az év végén színpadon is láthatjuk őket, 2020-ra pedig érkezik a várva várt debütáló lemezük. De a részletekről meséljenek a srácok:
Hamarosan megjelenik a Hope Red első lemeze. Mit várhatunk? Milyen dalok lesznek rajta?
Gila: Kifogyott a toner a nyomtatónkból, így nem tudtuk kinyomtatni a dalszövegeket, azok nélkül pedig nem szerettük volna felénekelni a dalokat. Végül maradtunk az instrumentális nótáknál.
Kristóf: 3-5 perc időtartamú dalokat tettünk az albumra, lassabbat-gyorsabbat. Van rajta gitárszóló, gitárriffek, dobtémák, Szaki zsírban csömcsögő morális basszusgitár témái és még rövid csend is található a dalok között. De ha jól fülelünk, hallható a nyikorgó lábdob-pedálom is helyenként.
Szaki: Tojásrántottát várhatnak a hallgatók. Kindertojásból, kakukktojásból és záptojásból. Mindenkinek jó étvágyat kíván gasztrozenekarunk!
Mi volt a koncepció a lemez összeállításánál?
Sanya: A koncepció magától összeállt, amikor Szaki az ötödik Oravecz Nóra kötet habzsolása közben rájött, mi is az élet értelme. “Ha a zene a lelked mélyéről buzog fel, akkor a hanglemez az utad, nem más. A csillagok is ezt üzenik. Fogd meg a hangszered és játssz! Bármit, bárhogy, csak játssz!”- fogalmazódott meg Szakiban a gondolat.
Kristóf: Szövegmentes incepció volt a koncepció.
Gondolatok beültetése vény nélkül, ami annyira kötetlen, hogy akár népdalokat is ráhelyezhetünk egy-egy dalra. Például miközben Szabó ‘Gila’ Ádám kiforrott és egyben megfontolt szólóját hallgatjuk a Track#3 második felében, gond nélkül ránótázhatjuk az “A csitári hegyek alatt” c. közismert népdalt.
Gila: A dobokat egy egykori borospincében játszottuk fel és jobbnál-jobb sajtokat fogyasztottunk hozzá.
Olvasd tovább az egész interjút az Atempó oldalán »
